Nem először mondom: a Fidesz ("szervezett rablóbanda" - el ne feledjük...) igazi természete leginkább félelmetes pofátlanságában, vetélytársakat bénító dermesztő szégyentelenségében, totális amoralitásában nyilvánul meg.
Ami most újra írásra késztet, az Selmeczi mai két megszólalása - egy Gyurcsányról, egy az MSZP programjáról.
Sosem tartottam sokra a Fidesz szóvivőinek vagy akár vezetőinek szellemi képességeit. sikereiket gátlástalanságukkal magyaráztam és magyarázom: vannak idők, amikor a gátlástalan aljasság, amelyhez nem kell túl sok ész, már-már legyőzhetetlennek tűnik. Bár gyakran jogosnak érezhetjük a költő elkeseredését is:
Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat..
Mindenesetre azt egy pillanatig sem gondoltam, hogy akár Selmeczi, akár Szijjártó valóban olyan hülye volna, mint amilyennek előadják magukat.
S épp ez az ijesztő.
Ijesztő, mennyire megvetik zembereiket, és mennyire semmibe veszik ellenfeleiket; mennyire biztosra mennek, mehetnek, amikor híveik ostobaságára és bundás indulataira építenek. Ijesztő belegondolni, hogy e hívek mai állapota jó másfél évtizedes, a Kedves Vezető irányította tudatos züllesztés-vadítás eredménye. S e züllesztést-vadítást profi módon, könyörtelenül folytatják.
Ijesztő, milyen szemérmetlenül tudják előadni a tök hülyét és a bicskanyitogatóan pofátlant - ijesztő, hogy a hülyeség még mindig (részben) csak megjátszott (hasznot remélnek belőle), míg pofátlanságuk igazi. Az ember úgy érezheti, bármire képesek lehetnek.
Gengszterek.