Kacsintgat-e már?

2012. június 12. - figyelő jehu 2.

Orbán Kádárt idézően beszél, viselkedik - egyre gyakrabban.

Leereszkedőn, nárcisztikusan kedélyeskedik, bratyizik a hozzá hűségesekkel és a meghódoltakkal - lásd az "ügyészség napja" (mifasznak?!) alkalmából tartott "előadását": Helyreállt a jogállam...

Az nem újság persze, hogy hazudik; én is csak rutinból jegyzem meg: ő hazudik, én észrevételezem...

Orwell tanulni járhatna ehhez a szélhámoshoz, aki, miután pozíciót fogott, pávatáncba kezdett...

Jut eszem az a szintén kedélyes megjegyzése - emlékszünk még rá? valahogy lusták vagyunk naponta idézni -, mely szerint megtanulta, hogy ha megölheti politikai ellenfeleit, akkor megteszi...

Annak idején Kádár is "pozíciót fogott" - hát, ő megölhette politikai ellenfeleit, a szó szoros értelmében. Azóta a nemzetközi helyzet is másképp fokozódott, a hatalom kénytelen beérni szervezett karaktergyilkosságokkal, széljobbosokat mozgósító hecckampányokkal...

Kádár konszolidált, mihelyt úgy látta, megteheti, meg kell tennie. Előbb pozíciót fogott, aztán sakkozni kezdett... És beszélt, általában barátságosan: oda-odakacsintva zembereire - de úgy, hogy mások is értsenek belőle...

Sokan valósággal imádták Kádárt.

Orbán megvédte a nyugdíjakat, letámadta a bankokat ("a zemberek oldalára állt a bankárvilággal szemben"...) - pozíciót fogott: igyekezett forrásokról gondoskodni a "szervezett rablóbanda" számára; dinamikusan hozzákezdett a jogállam helyreállításához: visszamenőleges és személyre szabott "törvénykezéssel", az alkotmánybíráskodás megszüntetésével, a média, a közigazgatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás pártállami típusú kontroll alá helyezésével.

Sokan valósággal (még mindig) imádják Orbánt.

A sakkozás bizonyára megerőltető dolog "magyar focihoz" szokott intellektusa számára, már csak azért is, mert annak szabályai nehezebben szabhatók az ő személyére; a saját focipályáján (Orbániában) szabadon rugdalózhat, akár a kapuját is levitetheti; menet közben módosíthatja a szabályokat, a bírókat is lezavarhatja...) hát pávatánccal próbálkozik. Illegeti, riszálja magát, itthon és külföldön.

Szerintem otthon, a tükör előtt már Pomádé király új ruháját vagy legalábbis a kádári kacsintgatást próbálgatja.

Barátok közt, jó kedvvel

46 komment

próbálgatja

204112 2012.06.12. 09:58:08

Más szemszögből nézem Kádárt. Olyan bel- és külpolitikai helyzetben , egy újnak számító, a kapitalizmus létét megkérdőjelező, ezért a kapitalista államok felől össztűz alá vett társadalomban kellett döntéseket hozni, amelyek össze sem hasonlíthatóak a mai Magyarország helyzetével. A két ember , jelleme, habitusa, tehetsége vagy tehetségtelensége, politikusi alkalmassága között nem érzek párhuzamot, nem látok hasonlóságot. Hogy Orbán jópofizik kifelé, sugallva, hogy ő is csak a nép egyszerű gyermeke, ettől még nem lesz Kádár-utánérzésem, különösképpen, hogy a jóllét helyett teremtett rosszlét lassan eléri a kritikus , és egyben fordulópontot. Értem a szándékod, de nem értek vele egyet. Ez az egypártrendszeri kísérlet nem az az egypártrendszer.

Válasz erre

34417 2012.06.12. 10:13:46

méghogy páva... egy tépett tollú kis kakas, aki a szemétdombon kukorékol, és azt hiszi, hogy attól kel fel a nap!

16940 2012.06.12. 11:11:13

Téves analógia. Nyírfa hozzászólása alapvetően helyes(1. Nyírfa 2012. 06. 12. 9:58).

16940 2012.06.12. 11:55:10

Mutatis mutandis: http://nol.hu/velemeny/20120612-vita_a_horthy-korszakrol

15349 2012.06.12. 15:12:04

Én azt gondolom, hogy a nyilvánosság által nem ellenőrzött hatalom - az önkényuralom - a hatalmasokban összehasonlítható személyiségtorzulásokhoz, egybevethető viselkedésmintákhoz vezet.

11677 2012.06.12. 15:13:08

Manapság divat összekeverni Kádárt Horthyval. Orbánnal. EZ EGYSZERŰEN BUTASÁG, ÉS TÖRTÉNELEM HAMISÍTÁS! Kádárnak annyi köze volt Horthyhoz, hogy mint kommunista, annak a börtönében ült! Kádár és Orbán között akkora a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között! Kádár egy internacionalista volt, aki számára "egyik ember annyi mint a másik" - se nem több, se nem kevesebb!!! -, míg Orbán inkább a magyar nacionalizmus hívének tűnik. Kádárt - kommunistaként - a mai rendszer "a kommunizmus bűnősei" közé sorolja, míg Orbán a virágzó kapitalizmusunk, és az Euró-Atlanti Szövetségünk elkötelezett híve!

15349 2012.06.12. 15:17:24

A különböző önkényuralmak között is vannak összehasonlítható elemek, eltekintve a "kegyúr" személyiségtorzulásaitól is. Úgy értem: a hatalomgyakorlás struktúrájában, módszereiben. Megalapozott párhuzamokat lehet kimutatni Ferenc József - Horthy - Kádár rendszerei között.

15349 2012.06.12. 15:18:16

4. "Korszakos vita" - Tőkéczkivel..? Nevetséges.

11677 2012.06.12. 15:46:56

7-re Jehunak: Ha önkényuralmi korról beszélünk, akkor miért nem a Rákosi-Gerő korszak önkényuralmát hasonlítjuk össze Orbán korszakával. Rákosi Gerő idejében államosították a gyárakat, üzemeket, osztották föl a földbirtokokat fajra, vallásra való tekintet nélkül. Proletár diktatúra volt a javából. Lehet, hogy kényes Rákosit, Gerőt emlegetni? Miért? Kellemetlen lenne valakiknek?

15349 2012.06.12. 15:51:37

Biztos tudod, miről beszélsz.

204112 2012.06.12. 15:58:15

Az életünk összehasonlítható elemekből áll, de ezek az elemek olyan kombinációkban fordulnak elő, amelyek mégis megismételhetetlenné, egyedivé teszi mind az embert, mind a környezetét, mind az ember által alkotott, teremtett dolgokat. Szerintem csak addig tipizálunk, amíg nem fedjük fel a létezés variációs lehetőségeinek a végtelenségét, mert onnan már értelmét veszti a " hasonló". Hogy konkrétabban fogalmazzam: az életfolyamat egyetemes igazság-valóságmagvából kirajzolódó szerveződések száma, variációs lehetősége, végtelen.

15349 2012.06.12. 16:01:59

11. S mondtam bármit is, ami ezt tagadná..? :-)

204112 2012.06.12. 16:45:40

12. jehu Ha nem a tagadás meg nem történése felől vizsgálódunk, hanem az állítások megléte által, akkor azt látom, hogy az önkényuralmak létrejöttének modellezéséhez keresel olyan emberi attitűdöket, amelyek a jellemfejlődés terén párhuzamba állíthatóak. De, ennek van realitása? Modern gondolkodók a típuselméleteket már elvetik, mert ezek akadályai a fejlődésnek. Vagyis csak ott állják meg a helyüket, ahol a tudat még nem képes tágabb rendszerben látni az általa valóságként megélt illúziót.

11677 2012.06.12. 16:50:00

10-re Jehunak: Ha nekem szántad: "Biztos tudod, miről beszélsz." kijelentő mondatot, akkor az a válaszom rá: IGEN, TUDOM, MIRŐL BESZÉLEK!

11677 2012.06.12. 17:14:11

A társadalom osztálytagozódásáról beszélek. Arról, hogy voltak, vannak szegények és gazdagok. Nagy általánosságban a szegények a baloldalhoz-, a gazdagok a jobboldalhoz tartozóknak vallják magukat. A szegények érdekeit általában szakszervezetek, munkáspártok képviselik, míg a gazdagokat a magukat jobboldalinak tartó pártok. A szegények között egyaránt volt (van) magyar, tót, horvát, zsidó, cigány stb. A gazdagok között egyaránt volt (van) magyar, tót, horvát, zsidó, cigány stb. Az érdekellentét a szegény és a gazdag között egyértelmű A kommunisták fő "bűne" az államosítás, és a földbirtokok felosztása volt. 45-ben ezt olyan "szegények vezérei" vezényelték le, akik zsidó származásúak voltak. Ez sértette a gazdag, jobboldaliakat. A gazdag jobboldaliak között voltak zsidó származásúak is, akiknek az érdekei a többi jobboldaliéval azonos volt. A rendszerváltással a jobboldal került hatalomra. A jobboldali zsidóknak zsenánt lett, hogy baloldali zsidók vezették az államosítást, földosztást, stb. Ezért aztán részükről célszerűbb a kommenista Kádárt emlegetni, mint a zsidó Rákosit, Gerőt. Pedig amíg Rákosi "csak" Horthy börtönében ült, addig Kádár Horthy és Rákosi börtönében is ült.

15349 2012.06.12. 17:34:25

Jó, beszélj az osztálytagozódásról. De hogy jön össze a poszt témájával..? Ráadásul igen ocsmány és stupid módon zsidózol.

15349 2012.06.12. 17:44:12

13. Be kell vallanom, nem egészen értem, amit mondasz. Mindenesetre eszembe sem jutott modellezni bármit is. Egyszerűen Orbán viselkedésében ismerek föl olyan vonásokat, amilyenekre emlékezni vélek "Kádár apánktól"... S a dolgot "viccesnek" tartom - mégiscsak a kommunizmus elleni harc hőséről van szó... :-)

204112 2012.06.12. 17:58:20

17. jehu :-)) E megvilágításban valóban vicces (lenne), csak a csoda tudja, én valahogy nem asszociálok Orbánról Kádárra. Orbán egyébként szélmalom ellen " harcolt " - szokás szerint -, merthogy kommunizmus , az nem volt.

11677 2012.06.12. 18:02:25

16-ra: Hát igen! Ilyen egy "antiszemita" vagyok én. És akkor még azt nem is mondtam, hogy a jobboldali zsidók közül többen becsatlakoztak a kommunizmus bűneit, a fasizmus bűneivel azonosítók közé. Pedig erről Natan Saranszkij a következőket nyilatkozta,amikor Magyarországon járt: "...azt kell mondanom, hogy a holokauszt bűne teljesen egyedi, hiszen egy tudatos döntés volt, aminek az volt a célja, hogy minden zsidót kiirtsanak a világ minden országából. Ezt a bűnt nem lehet semmi más bűnnel azonos szintre emelni:" Vajon kinek van igaza? Saranszkijnak, vagy azoknak a magyar zsidóknak, akik azonosítják a kommunizmus bűneit a fasizmuséval? Ha Neked ez "zsidózás", akkor sajnálom...

15349 2012.06.12. 18:13:30

[lord](#1395474) Igen, ez nekem primitív zsidózás - be is fejezheted, legalábbis itt.

11677 2012.06.12. 18:18:15

20-ra Jehunak: Köszönöm, a megértésedet.

15349 2012.06.12. 18:57:36

[lord](#1395488) Áruld már el: ennek az egésznek mi köze van a poszt témájához? Az a kapcsolat, hogy szerinted Rákosit kellett volna említenem? Nem tettem: Kádárt is "apánkként" és nem az 56-osok hóhéraként említem: tehát azt a Kádárt, pontosabban annak a Kádárnak a viselkedését hasonlítottam Orbánéhoz (egy meghatározott szempontból), aki már "konszolidálódott"... Aki már kívánta a zemberek szeretetét... Rákosihoz, az 56-osokat legyilkoltató Kádárhoz hasonlítani Orbánt nagyon méltatlan dolog volna. Ja, még valami: nem azonosítom a "kommunizmus" bűneit a fasizmuséival - sosem is tettem. Mindössze egy "kedves" kis hasonlóságról írtam, szándékom szerint könnyedén csipkelődve... na jó, kicsit belerúgva Orbánba. És igen messzire jutottunk a poszt témájától.

16940 2012.06.12. 19:44:39

Jehunak teljesen igaza van abban, sajnos én ugyancsak rendszeresen tapasztalom, hogy Lord e felületen "osztályalapon" zsidózik (baloldali antiszemitizmus, abban viszont nem osztom véleményét, miszerint a Kádár-korszakot egybemossa, mint önkényuralmat, a Rákosi-rendszerrel. A Kádár-kornak minőségileg eltérő tartalmú szakaszai voltak, rendszerré konszolidálódva a paternalista államszocializmus magyar konkrétumát jelentette (a Rákosi-rendszer meg a despotikus államszocializmusét). Az államszocializmus egésze pedig (mind despotikus, mind paternalista változatában!) betöltött progresszív történelmi funkciókat, ez ellenben nem jegyezhető a fasizmussal kapcsolatban. Jehu, egyúttal arra kérnélek, óvatosabban, de legalábbis tartózkodóbban értékelt a személyiségjegyek szerepét a történelemben. Például, az általad kiemelt nárcisztikus vonások az ÖSSZES politikai szekértábor vezető figurájánál felfedezhetőek. Saját portánkon vizsgálódva kapásból és okkal lehet Gyurcsányt megnevezni e tekintetben (és még másokat is). Egyre határozottabb benyomásom, hogy az indulatok, az érzelmi elfogultságok bennünket szintén nem kímélnek (természetesen engem se)...

16940 2012.06.12. 19:47:31

/Bocsánat, most látom, értelemzavaró elütések, ill. hiányok maradtak bent, kérem ezt tartani./ Jehunak teljesen igaza van abban, sajnos én ugyancsak rendszeresen tapasztalom, hogy Lord e felületen "osztályalapon" zsidózik (baloldali antiszemitizmus), abban viszont nem osztom véleményét, miszerint a Kádár-korszakot egybemossa, mint önkényuralmat, a Rákosi-rendszerrel. A Kádár-kornak minőségileg eltérő tartalmú szakaszai voltak, rendszerré konszolidálódva a paternalista államszocializmus magyar konkrétumát jelentette (a Rákosi-rendszer meg a despotikus államszocializmusét). Az államszocializmus egésze pedig (mind despotikus, mind paternalista változatában!) betöltött progresszív történelmi funkciókat, e tény ellenben nem jegyezhető a fasizmussal kapcsolatban. Jehu, egyúttal arra kérnélek, óvatosabban, de legalábbis tartózkodóbban értékeld a személyiségjegyek szerepét a történelemben. Például, az általad kiemelt nárcisztikus vonások az ÖSSZES politikai szekértábor vezető figurájánál felfedezhetőek. Saját portánkon vizsgálódva kapásból és okkal lehet Gyurcsányt megnevezni e tekintetben (és még másokat is). Egyre határozottabb benyomásom, hogy az indulatok, az érzelmi elfogultságok bennünket szintén nem kímélnek (természetesen engem se)...

15349 2012.06.12. 20:05:24

23-24. Nem látom, hol mostam volna össze a Kádár-rendszert a Rákosi-rendszerrel: nem szoktam ilyesmit csinálni. Tudatában vagyok annak, hogy a Kádár-éra sem egyetlen, egységes korszak. Az eleje például - a koncepciós eljárásokon alapuló, bíróságokon kívül meghozott terrorítéletekkel például kifejezetten visszatérés volt a Rákosi-féle rémuralomhoz. Maga Kádár természete szerint leginkább hruscsovista volt, és úgy emlékszem, népszerűségre éppen Hruscsov elmozdítása utáni, pályaudvari interjújával tett szert (persze, addigra viszonylag előrehaladt állapotban volt már a konszolidáció): ebben mondott valami olyasmit, hogy bármi történt is a Szovjetunióban, nálunk semmi sem fog változni. Ezt mindenki úgy értékelte, hogy nem lesz visszatérés az pártállami terrorhoz. Az új mechanizmus bevezetése után pedig - időnkénti visszaesésekkel - úgy fölpuhult, olyan érdekbeszámító és önkorlátozó lett a diktatúra, hogy számomra kérdéses e fogalom értelmes használhatósága is... De posztomnak természetesen ehhez sincs sok köze, mint ahogy annak föltételezésére sem ad alapot, hogy túlbecsülném a személyek/személyiségjegyek szerepét... (Gyurcsány? Igen, rémesen nárcisztikus - ám alapvetően demokrata, ezért nem rémisztő... Orbán nem demokrata. A nárcizmus olyan dolog, ami leginkább önkényurak esetében gyomorforgató.)

16940 2012.06.12. 20:20:48

A Kádár-rendszert egészében önkényuralomként emlegeted, jehu. Ezért írtam, hogy összemosol egymástól minőségileg különböző jelenségeket. Ha már kezdettől úgy árnyalsz, mint a következőkben idézett mondatodban, nem jegyeztem volna kritikámat: "Az új mechanizmus bevezetése után pedig - időnkénti visszaesésekkel - úgy fölpuhult, olyan érdekbeszámító és önkorlátozó lett a diktatúra, hogy számomra kérdéses e fogalom értelmes használhatósága is..." Mert ugye, ha nem diktatúra (amiképpen itt fölveted), akkor még inkább nem önkényuralom...

16940 2012.06.12. 20:25:11

Bár Orbán lenne akár feleannyira önkorlátozó, mint a rendszerének nevezett időszak kétharmadában (az utolsó húsz évében) Kádár volt...

11677 2012.06.12. 21:00:25

22-re Jehunak Bizonyára igazad van, hogy NEM A BLOG TÉMÁJÁHOZ szóltam. Ezért elnézésedet kérem. Ugyanakkor azt tapasztalom több blogban, írásban - és ha felületesen is, de ezt kellett a Te blogodnál látnom, hogy - Kádárt Orbánnal hasonlítják - hasonlítottad - össze. Ezért írtam mindazt a bánatomat itt le, ami bennem máshol felhalmozódott. Légy szi, fogadd ezt el enyhítő körülménynek.

16940 2012.06.12. 23:44:47

A Kádár-rendszer és én, ha megengeded, jehu... Talán néhányan elolvassák: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=246171#null

15349 2012.06.13. 06:09:51

[navigator](#1395558) Nem könnyű ebben a témában egyértelmű álláspontot kialakítani. Abban az értelemben végig önkényuralomnak tekinthető, hogy a diskurzus határait a hatalom önkényesen jelölte ki - ugyanakkor időnként ebben is lehetett vele alkudozni... Magyarország képe a Kádár-érában alakult át úgy, olyan általános föllendülés közepette, ami talán példátlan történelmünkben. 1968 után a belső energiák fölszabadítása hozott nagy eredményeket. S nagyjából1975-től a reform visszafogása vezetett óriási eladósodáshoz - mert az életszínvonalból nem lehetett engedni... Vannak dolgok azonban, amiket egyrészt megbocsáthatatlannak, másrészt meghatározóaknak tartok: ilyen az 56-ot követő gyalázatos terror; ilyen az 1968-as "segítségnyújtás", amelyet elkerülhettünk volna; ilyen a későbbi lengyelellenes kampány; s miközben az értelmiség ellenzéki tagjaival húzd meg - ereszd meg alapon játszottak, politizáló, például a lengyel Szolidaritás mellett kiálló munkásokat simán bebörtönöztek. De mindezek kívül esnek könnyed kis posztom témáján...

15349 2012.06.13. 06:13:04

Lám, bizonyos párhuzamok nálam jóval fiatalabbaknak is föltűntek: http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=143497:baratok-koezt-jo-kedvvel&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109

16940 2012.06.13. 07:50:58

Re 30. jehu (szerkesztő) 2012. 06. 13. 6:09 Nos, éppen az Általad itt megfogalmazottak alapján nem illő és nem reális sommásan "leönkényuralomozni" az egész Kádár-korszakot, és magát Kádárt, szőröstül-bőröstül, te viszont e postodnál, illetve vitájánál először ezt tetted. A megbocsátás tarthatatlanságában egyet értek veled, ami viszont más dimenzió. Nem az elemző történész, nem a tudós kategóriája. Imént belinkelt írásomban (Népszava: Egy mindig kutyagumiba lépett kollaboráns) evvel is próbáltam - a magam szerény személyét illetően - szembenézni. Tudom, nem könnyű. Amikor tisztes romavédő értelmiséginek is ezt kell jegyeznem a "kommunistázás" kapcsán (nem kell osztanod konkrét értékelésemet se, de a dolog, amit óhatatlanul is érintesz jelen blogírásodban, ilyen nagyon érzékeny jelenség): http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/06/13/Mondoka_-_manapsag/ A Galamus.hu közlésével kapcsolatban meg, hivatkozol rá, annyit jegyeznék meg, hogy ugyanezzel az erővel a teljesen hamis, kapitalizmusapológiát szolgáló és jelentő totalitarizmus-elméletre is hivatkozhatsz, amely beéri a felületi jelenségek tárgyalásával (pl. Hannah Arendt). Tudom, te negálod azt a formációszintű elemzést, amelyet olyanok nevéhez köthetünk, mint Mészáros István, Szigeti Péter, Sipos Péter (Krausz Tamást már nem merem neked jelezni), ám azért elismerheted, hogy ezek az emberek komoly és korrekt tudományos munkássággal bírnak.

16940 2012.06.13. 08:17:00

Ez az én etikai alapom: www.nepszava.hu/articles/article.php?id=246171#null Ezért mertem bejegyezni előző kommentemet. Még mindig undorodom az imént jelzett, nem általad, hanem elvbarátod részéről,nem először, elkövetett "kommunistázástól" - vagyis jelen postod egy igen negatív létező jelenséghez csatlakozik. Személyes megfogalmazásban erről van szó, amiről Hell oly leegyszerűsítve kijelent: A mi feladatunk (a kommunizmus híveinek) az, hogy folyamatosan segítsük, támogassuk a ténylegesen közösségi társadalom – értsd: önkéntesen társult termelők mindenféle kizsákmányolástól mentes közösségei, amelyekben nem eladó se a szellem találékonysága, se az izmok ereje, s se hivatal, se választott „képviselő” nem terpeszkedik senki fölött se – kultúrantropológiai feltételeinek kicsírázását (a műveltség, a társadalmi és személyes érintkezési módok, valamint az ez utóbbiakkal összefüggő személyiségjellemzők dimenzióiról van szó), miközben – e történelmi célnak alárendelten és a kapitalizmus mai kizsákmányoltjainak szemszögéből – soha nem feledkezünk meg a jelen élhetőségével összefüggő feladatok és lehetőségek felismeréséről, tudatosításukról. Merjük vallani (s itt, ismerjük el, a hit betömi a tudományos prognózis lyukait, mások ellenben a kapitalizmusban hisznek, viszont – végső soron – ez is, az is: üdvtörténet), hogy a kommunizmus nem egy monolit és statikus társadalom lesz, hanem – a kapitalizmussal összevetve – szintén plurális (ám nem heterogén, s különösen nem antagonisztikus!), és úgyszintén dinamikus formációként birtokolja a működés- és fejlődésképességet, azonban nélkülözve a szolgaság bármely módját minduntalan újra előidéző és rögzítő strukturáltságot (amelynek lényege a termelő és a termelési eszköz egységének megbontása). Túlhaladja az elidegenült létet, biztosítja az individuum és communitas együttes kiteljesedését, a privát és publikus szerves egyensúlyát. Dialektikáját nem az emberek emberek elleni küzdelme fogja fenntartani. Megmarad azonban, mert ha nem, folytonos megújulása menthetetlenül leblokkolódik, az egyes ember belső harca önnönmagával, s ehhez a gonosz és a nemes, a rossz és a jó, a lelkiismeret fogalmainak társadalmi érvényessége. A fentiek az én ateista hitem leglényegesebb elemeit jelentik. Igen, hit. Kétségekkel tele, de hit. Szükségem van rá, egyszer picit istenes (amikor testi kín akar leteperni), máskor – többnyire – istent nélkülöző (mert viszolygok a totális rám telepedésétől). Iránytű, amely a bizonyosság átélését nyújtja, hogy nem a céltalanság és a vak véletlen óceánjában sodródom. Az óceán pedig: fajom történelme. Megjegyzem, többet ütköztem anno a Kádár-rendszerrel, mint a most "kommunistázók" nagy többsége... mert ők, akkor, lapítottak, komformisták voltak (akkor is). Hányingerem van.

16940 2012.06.13. 08:27:56

Holott jehut becsülöm, s a vitatott politikai kérdések zömében gyakorta azonos vagy hasonló platformon lépünk föl...

204112 2012.06.13. 10:01:07

Apa kommunista volt, bár katolikusként látta meg a napvilágot, abban az Istenben, amit hirdetni kell, és félni, sosem hitt, de az életelve, és az életöröme sokkal közelebb állt a jézusihoz, mint sok gyakorló, a vallásban menedéket , utat, védelmet keresőé. Mielőtt elment, még imádkozni is hajlandó volt, együtt mormolta az igét a feleségével, ki nem édesanyám, de, utolsó meghitt beszélgetéseink közben egyszer azt mondta, a legnagyobb kommunista Jézus volt, s mert a nagy, a legtisztább pillanatokban hallgat az ember, hát, hallgattunk együtt, abban az egyetértésben, amely csak a szeretet állapotában létezik. Hogy Apával hozakodom elő, személyes indíttatásból , annak oka az is, hogy tudom, milyen nagyra becsülné mind Jehu, mind Navigator tudását, tisztességét, és hogy milyen barátsággal beszélgetne el Lorddal , mert értené őt is, ha esetleg egyet nem is értene. Jehu, mikor fontolgattad távozásodat, kértelek, maradj, mert olyan értékeket képviselsz, melyek örökérvényűek, s ezért másodlagos, hogy éppen vitám van-lenne veled valamely kérdésben. Úgy gondolom, kiteljesedő tehetségedben járod az utad, s a magad fejlődésével másokat is hozzásegítesz a magukéhoz.

16940 2012.06.13. 11:40:17

Köszönöm, Nyírfa. Jehuban tudok bízni. Vele egy határt soha nem lépte át a vita, illetve a nézetek különbsége. Ellenben Osszián nemegyszer a legdurvább szavakkal becsmérelte személyemet (holott ilyet soha nem kapott tőlem), Erlauer/Hell pedig enyhébb szavakkal ugyan, de felsorakozott efféle, alpárian és brutálisan személyeskedő támadásokhoz, amelyek során ők ketten blognácikkal is összefogtak ellenem. Így kerek ez és itt, a NOLBLOG-on. Amikor csak szembeszállok a "kommunistázással" és a kódolt zsidózással.

16940 2012.06.13. 11:44:50

Hoppá, lemaradt. Legyünk igazságosak, Nyírfa. Lord úgyszintén több ízben koordinált széljobbosokkal, amikor felléptem az antiszemitizmus rejtett, illetve baloldali formája ellen. Az se tartotta vissza, hogy - mint jeleztem - megalkuvás nélkül küzdök mindennemű "kommunistázás" ellen, amiképpen a náci megnyilvánulásokhoz se asszisztálok - egy morzsányit se.

179584 2012.06.13. 11:53:29

Igazat adok Nyírfának, mikor azt mondja: Jézus volt az elsö igazi kommunista. A katolikus gimiben mi is ezt tanultuk. Sok ok miatt nem vagyok ma templomjáró, de ami igaz, azt el kell ismerni.

204112 2012.06.13. 12:17:51

Navigator, köztünk is vannak nézeteltérések, magam is kifogásoltam nem egy megnyilvánulását, de attól még " fogom", mert meg tudom különböztetni a búzát az ocsútól. Legalábbis, így érzem. Az a példa, amit apám mutatott egész életében, egyre sűrűbben idéződik fel bennem. Legyél következetes, hűen, ahhoz, aki vagy, légy őszinte, elsősorban magaddal, ne követelj senkitől semmit, de add meg a lehetőségét, hogy adhasson, menj, ha hív a lelkiismeret, s ha így teszel, ellenfeleid lesznek, de ellenségeid soha. Ha nem ilyen lett volna, ma nem élne a testvérem sem, mert agyonlőtte volna mindkettőjüket az a nyilas, aki igazoltatta apámat , 56-ban, kijárási tilalom alatt , mikor a testvéremet igyekezett biztonságba helyezni. De, az Élet közbe avatkozott. Időben érkezett egy másik járőr, aki jól ismerte apámat, még gyermekkorából, és odaszólt a társának: - Ezt engedd el, ez egy rendes ember.

16940 2012.06.13. 12:18:28

Megfogalmazódott bennem egy négysoros, a témával kapcsolatban. Talán az első (ős)kommunista forradalmárnak se lett volna ellenvetése... E postom elejére helyeztem: http://navigator.nolblog.hu/archives/2012/06/13/Mondoka_-_manapsag/ Mondóka – manapság A te kommunistád büdös, az ő kommunistája büdös, nekem nincs kommunistám, én vagyok büdös.

204112 2012.06.13. 12:25:49

Marijja, akkor hárman már biztosan vagyunk, akik így vélekedünk ! :-))

16940 2012.06.13. 12:26:48

Re 39. Nyírfa 2012. 06. 13. 12:17 Nem hiszem, hogy Ön tolerálná, ha a legválogatottabb brutális, szitkozódó szavakat irányítanák személyének, nem hiszem, hogy az efféle viselkedést nem ocsúnak tartaná. A legfinomabb a provokátornak titulálás volt, egészen a "mocsok", "aljadék" jelzők nekem szegzéséig, a többit már nincs gusztusom ideírni. És mindez olyantól, aki baloldalinak tartja magát, ráadásul szövetkezve az agg szüleimet gyalázókkal. Én ugyan nem vagyok templomos ember, csak mentálpedagógus történelemtanár, ám viszonozni se viszonoztam soha az ilyesmit. Viszont ez sem tart vissza, hogy fellépjek a "kommunistázás", a kódolt meg nyílt zsidózás és mindenféle nácibeszéd ellen. Jézus szintén nem hagyná szó nélkül.

204112 2012.06.13. 12:28:10

40. Navigator: + ! :-))

15349 2012.06.13. 12:43:20

Minden posztnak megvan a maga külön, szerzőjétől független története...

198584 2012.06.13. 19:14:04

Mindazonáltal: ' Orbán olykor Kádárt idézően beszél, viselkedik, kedélyeskedik, bratyizik, kádári kacsingatást próbál.'..bizony ám !!! Külsőségek, de benső törekvésekre utaló jelek.

16940 2012.06.14. 07:43:03

Re 45. nemeském 2012. 06. 13. 19:14 Egy tucat figurát hozhatunk balliberális oldalról is - hasonló alapon. Hangsúlyozom, társadalomtörténeti-formációelméleti tekintetben, az államszocializmus egészen más ügy. Amiképpen Kádár is. A lényeg, még egyszerűbben, közvetlen politikai síkon fogalmazva. Antikommunistázásban senkivel sem érdemes versenyre kelnünk, Orbánékkal se, mert a demokratikus erőket gyengítjük.

figyelő jehu 2.