"Ezt akarjátok, kedves fideszes barátaim?"
A Népszabadság cikke Somogyi Zoltán fb-bejegyzéséből idéz. S nekem az jut eszembe róla, hogy - a szó politikailag, a közéletben vállalható értelmében - demokratáknak nem lehetnek "kedves fideszes barátai". Nem mostantól, hanem már nagyon régóta: mondjuk, úgy 15 éve.
Legalább.
Demokratának nyilván nem lehetnek "kedves barátai" olyanok, akiktől ezt muszáj kérdeznie: "Miért kell a Fideszt behúzni a nyilasok mellé?"
Ez a kérdés nem most vált indokolttá, hanem legkésőbb akkor, amikor Orbán a nyilvánosság előtt megnevezte kedvenc orgánumait: a rádió Vasárnapi újság című borzalmát, a magyar rádiózás történetének egyik legnagyobb szégyenét; az elzabrált, szalonképtelenné züllesztett "Magyar Nemzet"-et és a Demokratát.
Az utóbbi megnevezése tette teljesen egyértelművé Orbán szándékát: az egyatábor fölépítését, benne a praktikus (hatalmi) okokból "megalkudni" kész újnyilasokkal, neonácikkal.
Akkoriban ugyanis a Demokrata nem csupán saját rasszista anyagokkal volt tele (mint a másik két kedvenc), hanem hetente közölte a legvadabb náci-nyilas irományok reklámjait.
Ennek több mint tizenöt éve. Azóta csupán "kiteljesedett" - az aljas, akarom mondani, amorális orbáni duma jelezte irányban - a "párt" politikája: minőségi változás nem történt.
Akkor kellett volna megkérdezni: mi értelme a Fideszt behúzni a nyilasok mellé? Vagy inkább így: miért kell összevegyülni - erre valók voltak a "polgári körök" - akár a neonáci-újnyilas szélsőjobbal? Nem ez volt a Fidesz egyetlen lehetősége!
Ám a korabeli magyar demokratikus közvélemény épp csak egy picit hökkent meg Orbán dumáján, aztán napirendre tért fölötte. Pedig lett volna mit követelni - még erő is lett volna hozzá! -, lett volna ok súlyos kérdéseket, következtetéseket megfogalmazni. Akkor kellett volna komolyan eltöprengeni: miféle párt az, amelynek vezetője ilyen "vallomást" tehet, és nem hajítják ki azonnal, mint macskát..?
Hát... olyan. Abszolút amorális. Abszolút vállalhatatlan. Nem lehet "kedves barát" - még udvariasságból sem.
*
Fontos cikk Nyirő, az író és a vele manipuláló politika megítéléséhez: A nemzet mint ponyvaregény.
**
