Mármint a rasszizmus stb. problémáját.

Egy ideig persze erőlködnek még a zimpirilisták és zügynökeik - USA, Izrael, Párizs, AI, FH, bankárkormányok ésatöbbiek - de helyzetük napról napra romlik. Mind többen tudják megkülönböztetni K. Z. zállamtitkárt Kovács Zoltántól, az ÉS globálnyik főszerkesztőjétől, mind többen értik meg, kire is érdemes hallgatni!

Márpedig K. Z. zállamtitkár - közpénzen - a zimpirilisták fészkébe utazott, hogy ott terjessze a zigazságot: Orbániában nem diszkriminálják a cigányokat, nincs antiszemitizmus, homofóbia se nincs.

Hogyan sikerült - példátlanul rövid idő alatt! - elérni ezt a világraszóló eredményt?

Egyszerűen: illetékesek deklarálták a zigazságot.

Például Szőcs Géza zállamtitkár és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet egybehangzóan állítja, hogy Nyirő József nem volt antiszemita, nem volt nyilas. Korabeli megnyilatkozásait csak rosszindulattal lehet félremagyarázni - a "zsidó liberalizmus magyar életből való eltüntetésének" igénye vagy Goebbels iránti rajongó megnyilatkozása porhintés volt csupán: később is mindenképpen lepleznie kellett, hogy valójában belső bomlasztással megbízott zsidóbérencként volt a nyilas "parlament" tagja!

Csurka sem volt antiszemita, bár igyekeztek e gyalázatot rákenni azok, akiknek nem tetszett az általa sürgetett új nemzeti önépítés, s akiknek érdekeit sértették Csurka leleplezései a magyarellenes nemzetközi összeesküvésről. Erről maga Lezsák Sándor beszélt mint parlamenti alelnök és Bíró Zoltán is, aki a kormánypárti félfasiszta lapban szokta védeni az ősi magyar érdekeket.

Mondanom sem kell - mert mondják mások, mintha egyre többen -, hogy Horthy sem volt antiszemita.

Na kérem. Tessék a fentieket végre tudomásul venni, és abbahagyni  a záskálódást. 
Éljen és virágozzék Orbánia!

*

Nem az a legnagyobb baj, hogy antiszemita írókat emeltek a NAT-ba; az sem igazán gond, hogy művészi értékük is erősen vitatható: az a magyartanár, aki ezt a nyomorult helyzetet nem tudja megfelelően "kezelni", szart sem ér, legyen a NAT akármilyen is.

De hogy a hivatalos Magyarország ország-világ előtt pofátlanul a pofánkba hazudik (vajon mikor volt utoljára az állami alkalmazásnak a jellemtelenség, a gátlástalan hazudozásra való folyamatos készenlét annyira általános föltétele, mint manapság?), ráadásul orrba-szájba "konzultál" bennünket, és még mindig nem söpörte el a népharag - nos, ez nagyon nagy baj.